A magyar nyelv és irodalom érettségire készülő diákok esetében rendkívül fontosnak tartom – a törzsanyag irodalomtörténeti ismereteinek ismétlésén és összefoglalásán túl – a szövegalkotásra való felkészítést. A kétszintű érettségi rendszer bevezetésekor ugyanis jelentősen módosult az írásbeli érettségi, és azon túl, hogy egy szövegértési feladatsor is bekerült a programba, a szövegalkotás, azaz a fogalmazás már nem egy jól ismert vers/novella elemzésében merül ki. A diákok számukra ismeretlen szöveggel találkoznak, és arról kell számot adjanak, hogyan tudják ezt értő módon elemezni, legalább három oldal terjedelemben. A nagy osztálylétszámok és az óraszám szűkössége miatt ezt nem tudják kellően gyakorolni az iskolában, holott jó néhány fogalmazást meg kellene írniuk ahhoz, hogy láthatóak legyenek az erősítésre szoruló pontok, és hogy némi rutint is szerezzenek az írásban. Legfontosabbnak ezt tartom a magyar érettségi felkészítés során, így amellett, hogy szövegértési feladatokat oldunk meg, diákjaimmal rendszeresen fogalmazásokat íratok, melyeket együtt kijavítunk, alaposan átbeszélünk. A szóbeli érettségire a hagyományos módon, a tételek összefoglalásával, átbeszélésével készülünk, a legfontosabbakat, a lényegi elemeket kiemelve, vázlatot készítve az egyes tételekhez.
Az emelt szintű magyar érettségi esetében még fontosabb az önálló, iskolán kívüli felkészülés (természetesen az iskolai mellett), hiszen az íráskészség ebben az esetben még inkább fontos tényező. Ezenkívül a szóbeli tételek között jellemzően található olyan, mely a tankönyvben nem szerepel, vagy olyan nézőpontot igényel, melyhez szintén nem elegendőek a meglévő tankönyvek. Azon kívül, hogy megoldjuk az előző évek feladatsorait, a központilag meghatározott szóbeli tételsort is alaposan végigvesszük, minden esetben vázlatot is készítünk az egyes témákhoz nyelvtanból és irodalomból egyaránt.